A gyermek akkor igazán gyermek, amikor játszik!


06 30 9 658 459
E-Mail

FONTOS FIGYELMEZTETÉS!

FONTOS FIGYELMEZTETÉS! Akinek még nem késő...!

Megszületésük után a gyerekekkel rengeteg olyan probléma van, amire egyesek nem készültek fel! Rövid gyorstalpalónkon eldöntheti, hogy szeretne-e utódot:

Vizeletüket, székletüket nem tudják jó darabig visszatartani és sokáig bömböléssel, éjszakai üvöltéssel fejezik ki érzelmeiket. Betegségeiket így nem tudják pontosan körbeírni, a szülő kénytelen orvoshoz járni velük.

Elképesztő, de évekig nem tudnak majd számolni és olvasni sem és akármit is művelünk velük, ez alól nincs kivétel.

Nevelésükbe bele fog szólni MINDENKI. A nagyszülők, szülők, szomszédok, barátok, testvérek, óvoda, iskola, idegenek az utcán és nem elhanyagolható mértékben a gyermek apja. Sajnálatos tény, hogy ezek mindegyikével illik valamilyen kompromisszumra jutni vagy meggyőzni arról őket, hogy mi mindenhez jobban értünk (Feltételezve, hogy szakirányú végzettségünk van a témában és előző életünkben már felneveltünk tucatnyi gyermeket.)

Borzalmas, de szükségszerűen el kell fogadni, a gyerek nem akkor betegszik le, amikor nekünk időnk van őt ápolni és éppen kipihent állapotunkban vagyunk. A beteg gyerek éjszaka is beteg! Az orvosi hivatást nem azért találták fel leleményes őseink, hogy igazolást írjanak azokra a napokra, amikor elaludt a szülő reggel, hanem elsődlegesen a pontos diagnózis és a gyógyítás volt a képzelt célja.

A gyereket ébreszteni kell. Ez van. A gyerek nem fog sietni az öltözéssel. Ez is sajnálatos tény. Ha valakinek ez nem tetszik, az örökbe adás ezen a szinten már igen bonyolult folyamat.

A gyermek hosszú ideig szereti az édességet. Mivel ebből energiát merít, ösztönösen a lehető legtöbbet venné magához és ebben nem tud önuralmat gyakorolni. Viszont ettől gyökeresen eltér a főzelékekhez és zöldségekhez való viszonyulása. Ezzel együtt kell élni és meg kell oldani, kinek-kinek saját módszere szerint.

A gyerek attól fél, amitől mi félünk. Ha bemagyarázzuk neki, hogy a kiscicák éjjel megeszik a gyerekeket, egész életében rettegni fog a macskáktól. Ha pedig szörnyfigurákat gyűjtünk születése óta és azokat szeretgetjük, akkor mondjuk egy arctámadó lesz az alvós macija.

Ha mi tuskók vagyunk a környezetünkkel, akkor a gyerek ezt fogja mintaként megtanulni. Ha otthon káromkodunk, akkor a gyerek is fog. És egyik pedagógus sem fogja elhinni, hogy a játszótéren tanulta Dezsőkétől tegnap előtt, viszont nem fognak minket meghazudtolni, mert tudják, hogy az ilyen emberrel kár vitatkozni.

A gyerek mindent elmesél az oviban! Nem úgy, hogy „apa feszült a munkája miatt és ezért agresszív a szülés utáni elhúzódó depresszióban szenvedő anyuval”, hanem hogy „apa este ordított anyával, ezért velem aludt. Remélem máskor is veszekednek!”

Az óvodában alkalmazott probléma megoldási módszereik egy az egyben lefedik az otthoni, családon belüli módszereket. De a pedagógusok többnyire udvariasak, ezt nem elemzik ki a szülők előtt.

A gyerek nem szereti, ha verik! Mi se szeretjük, ha minket vernek! A hatóságok sem szeretik, ha a gyerekeket és minket vernek. Amennyire a gyerek értetlen, pont annyira tud egy felnőtt közalkalmazott vagy ügyvezető igazgató is értetlen lenni. Őket sem verjük meg ezért. A gyerek ennek ellenére jogilag nem cselekvőképes, így bizonyos korlátozásokat be kell építeni a kis életébe, ha már a miénkbe ne adja Isten nem volt.

A gyerek szereti a játékokat és játszani is szeret velük. Fogadjuk ezt el, sok bosszúságtól megkíméljük magunkat. Játékainak értéke korával együtt növekszik, viszont azok mérete ezzel arányosan csökken. Élvezzük ki, amíg 5-6 éves koráig elbódíthatjuk a pár száz forintos játékokkal, mert azután már telefonért, számítógépért, stb-ért fog harcolni. Kezdjünk el erre gyűjteni már születésétől fogva, mert mindenki azt hiszi, hogy ő bizony piszok erős lesz és úgyse vesz meg semmit, de mire odajut, már nehéz lesz eldönteni, hogy honnan vegyen fel hitelt vagy miképpen győzzék meg a nagyszülőket, hogy önként adják át a nyugdíjukat.

A gyerek sokáig szeret velünk aludni, ha akarjuk, ha nem. Azután pedig akkor sem akar velünk aludni, ha mindent megteszünk érte. Ez van. A gyerek sokáig azt mondja, hogy mindenhová velünk fog jönni, egész életében velünk lesz, majd 14-15 éves kora körül elzárkózik előlünk a szobájába.

A fiúk szoktak verekedni. A lányok is. Emiatt sokszor a szüleik is egymással. A hülyébbjei...

Kamaszkorukban nem fogják megkérdezni, hogy mikor mosogathatnának el, még akkor sem, ha 3-4 évesen imádtak pancsolni a habos szivaccsal. A szennyesüket sem hozzák ki felszólítás nélkül, persze vágyhatunk erre, ha csalódásokat szeretnénk megélni. Eljön az idő, amikor a képernyőnél többet csak a hűtő belsejét fogják nézni, mégsem tudják lerajzolni, hogy mi t láttak.

Titkaik lesznek. Pont olyanok, amilyenek nekünk voltak ilyen idős korunkban. Kutakodás és kémkedés nélkül is tudhatjuk tehát, hogy mi történik nagyjából velük, így egyszerűbb őket felkészíteni az életre. Ha elfelejtettük a saját fiatalságunkat és magunknak is már csak hazudni tudunk, akkor így jártunk, gyermekünk rosszabb lesz, mint mi voltunk ugyanakkor.

 

 

 

 

Termék kategóriák

Kártyás fizetési lehetőségek